HÍREK

A projekt 2014. augusztus 1-jén indult és 2016. március 31-én zárul. A Norvég Civil Támogatási Alap finanszírozásával megvalósuló 20 hónapos projekt jól bizonyította, hogy szükség volt a civil szervezetek alakítására és működtetésére irányuló programra.

A „Roma Hálózatszervezés a Nyugat-dunántúli régióban” című projekt keretében fejlesztési modul keretében képzéseket tartunk partnerszervezeteinknek. Főbb témák: pályázatírás, civil jog és pénzügy, kommunikáció. Elsőként kommunikációs képzésen vehetnek részt a megjelentek.

__________________________________________________________________________________________________________________________________

             Civil Szervezetek (egyesületek és alapítványok) 

             Jogi Értesítője (Civil Közlöny)

Megjelent a Civil Közlöny 2014/3. száma, amely már az idei adótörvények alapján összeállítást közöl a civil szervezetekre vonatkozó adókedvezményekről,adómentességekről; továbbá a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt törvényszöveget tartalmaz az SZJA 1 %-ról és a civil szervezetek bírósági nyilvántartásának 2015. január 1. napjától alkalmazandó elektronikus eljárási szabályairól.

A Civil Közlöny bolti forgalomba nem kerül, csak előfizetéssel és egész évfolyamra rendelhető.

Megrendelői bónuszként viszont a fenti adókedvezményekről, SZJA 1 %-ról és bírósági elektronikus eljárásról szóló jogi összeállítást ingyenesen megkapják azok, akik a Civil Közlöny 2015. évfolyamára előfizetnek!

A Civil Közlöny A/4 formátumban, hagyományos kéthasábos nyomdai kivitelben jelenik meg 2015. év folyamán háromszor:

*áprilisban az 1. szám: a civil szervezetek státusz-jogszabályairól (Ptk., Civil Törvény és végrehajtási rendeleteik);

*szeptemberben a 2. szám: Önkéntes Törvény; a civil érdekvédelem eszközeiről összeállítás (népszavazás, gyülekezés, jogszabály-tervezetek véleményezése, közérdekű adatigénylés, stb.); a civil információs rendszerről hatályos rendelet;

*következő év januárjában, a 2015/3. szám: a civil szervezetek gazdálkodásának pénzügyi, számviteli kereteit tartalmazó jogszabályok.

A nyomdai kivitelű példány mellett a megrendelőknek térítésmentesen küldjük elektronikusan az aktuális lapszámot pdf. fájlban is.

A Civil Közlöny szerkesztője dr. Bíró Endre ügyvéd, nonprofit jogalkalmazásban jártas jogász. A három számot tartalmazó éves megrendelés díja 2015. évre ÁFÁ-val és postaköltséggel együtt is mindösszesen 4.200,-Ft.

(Jelenlegi megrendelőinknek nem szükséges külön jelentkezni, ők a 2014/3. lapszámmal együtt kapják kézhez a 2015. évi előfizetésről szóló számlát, s annak kiegyenlítésével előfizetésük folyamatosan fennáll!)

A Civil Közlöny megrendelhető bármely írásbeli módon:

Honlapon a legegyszerűbb: www.jogismeret.hu/Kiadványok

E-mail: info@jogismeret.hu

Telefax.: (1) 3670-839

Levél: Jogismeret Alapítvány 1031 Budapest, Kazal u. 20.

_____________________________________________________________________________________________________

            Tudj meg többet a MACI-ról

A MACI a magyar civilszervezetek közösségét jelképező figura. A magyar civilszervezeteket sok százezer magyar gondolata, munkája, önkéntes részvétele, adománya formálta és formálja. A magyar civilszervezetek azért dolgoznak, hogy pozitív változást érjenek el szűkebb vagy tágabb környezetükben, nem a profitra és a hatalomra hajtanak. A Magyarországon működő több tízezer civilszervezet tevékenysége rendkívül szerteágazó: munkájuk kiterjed a környezetvédelemtől az emberi jogokig, a szabadidő hasznos eltöltésétől a gyógyításig, a közösségépítéstől az oktatásig, a kultúrától a vallásos életig, a szegények megsegítésétől az ifjúsággal való foglalkozásig.

MI A MACI CÉLJA?

A MACI bemutatja, mi mindent tesznek a magyar civilszervezetek. Nincs könnyű dolga, mert a számtalan civilszervezet sokszínű, az élet legkülönfélébb területein működik

Ezen túl a MACI azt szeretné, ha segítségével a legtöbb magyar megtalálná azt a civilszervezetet, amely életét jobbá, teljesebbé teszi, ahol alkotó energiái felszabadulhatnak.

MIK AZOK A CIVILSZERVEZETEK?

Elsősorban a lakosság által önkéntesen létrehozott szervezetek. Az emberek, a közösség által fontosnak tartott tevékenységeket végeznek, jellemző rájuk az állampolgári öntevékenység, önsegítés, a társadalom- és gazdaságfejlesztés iránti elkötelezettség. Jogi formájukat tekintve alapítványok, egyesületek, szövetségek.

HOGYAN MŰKÖDNEK A CIVILSZERVEZETEK?

Intézményes keretek között, saját belső, demokratikusan választott önkormányzattal. Finanszírozásuk tagdíjakra, adományokra, állami, önkormányzati, üzleti forrásokból érkező, vagy különböző pályázatokon elnyert támogatásokra, illetve közhasznú vagy alaptevékenységükből származó bevételekre épül, emellett tevékenységükben jelentős részt képvisel az önkéntes munka, és komoly segítséget jelentenek a lakosság természetbeni adományai.

A civilszervezetek nonprofit intézmények, minden forrásukat az alaptevékenységükre költik.  Kiegészítésképpen végezhetnek gazdasági, üzleti tevékenységet is, de az esetlegesen képződő nyereségüket nem osztják fel tagjaik, munkatársaik között.

Az állami támogatások (átlagosan összes bevételük kb. 30%-a) és a saját gazdálkodási tevékenység bevételei (35%) ugyanolyan fontosak, mint a magántámogatások (35%).

MIÉRT VAN SZÜKSÉG CIVILSZERVEZETEKRE?

Nagyon sok olyan társadalmi igény, szükséglet van, amelyeket sem az állam, sem a piac nem tud egyáltalán vagy megfelelő módon kielégíteni. A modern társadalom ezért önsegítő: létrehoz olyan kereteket, amelyeken belül ezekre a problémákra is van megoldás. Ilyenek a civilszervezetek is, amelyek különlegessége, hogy nagy részben az emberek önkéntesen felajánlott alkotóenergiáira építenek.

HÁNY CIVIL SZERVEZET VAN MAGYARORSZÁGON?

A KSH utolsó, 2013-as adata szerint mintegy 57 000 civilszervezet működik. Ezek együttesen körülbelül 525 milliárd Ft bevételből gazdálkodtak, és több mint 41 000 foglalkoztatottnak adtak munkát, közülük 26 000 embernek főállásban. Az önkéntesek becsült száma 457 000 volt, munkájuk értéke pedig 51 milliárd forintra tehető. A civilszervezetek emellett jelentős számban foglalkoztatnak fogyatékkal élőket, megváltozott munkaképességűeket és nyugdíjasokat.

https://www.sziamaci.hu

            Hogyan részesülhetnek a kedvezményezettek 

            a személyi jövedelemadó 1 százalékából?

A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint, külön törvényben meghatározott módon és feltételekkel minden adófizetőnek minden évben lehetősége van arra, hogy az összevont adóalapjának a kedvezmények levonása után ténylegesen megfizetett adójából 1-1 százalékot az általa meghatározott egy-egy kedvezményezett javára juttasson. Kedvezményezettet két csoportból lehet választani, de mindegyikből csak egyet-egyet, azaz sem az egyik, sem a másik 1 százalék nem osztható meg, de nem is vonható össze.

1. A kedvezményezettek egyik csoportját egyesületek, alapítványok, közalapítványok, színházak, múzeumok, felsőoktatási intézmények és más, a törvény által egyedileg felsorolt szervezetek alkotják.

Ide tartoznak: az egyesületek (kivéve ebből a pártokat, a biztosító egyesületeket, továbbá a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseleteket), ha bírósági nyilvántartásba vételük a 2013. év előtt már jogerőre emelkedett, az alapítványok, közalapítványok, ha az egyesületekre is vonatkozó, az előző bekezdésben szereplő feltételeket teljesítik; feltéve, hogy a székhelyük belföldön van és nyilatkozatuk szerint közhasznú tevékenységet folytatnak.

Az egyesületek, alapítványok és közalapítványok akkor lehetnek kedvezményezettek, ha közvetlen politikai tevékenységet nem folytatnak, szervezetük pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújtanak.

Az egyesületek, alapítványok, közalapítványok kedvezményezhetősége szempontjából fontos, hogy milyen tevékenység minősül közhasznúnak.

A Civil tv. 2. § 20. pontja határozza meg a közhasznú tevékenység fogalmát, mely szerint közhasznú tevékenység minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez.

A kedvezményre igényt tartó, előzőekben említett szervezeteknek a rendelkező nyilatkozatok megszerzése érdekében közölniük kell az adószámukat azokkal az adózó magánszemélyekkel, akiknek a rendelkező nyilatkozatára számítanak. Ez az eljárás alaki kötöttségek nélküli, megvalósítható személyes kapcsolatfelvétellel, szórólapokkal, egyéb - jogszabályba nem ütköző módon történő - figyelemfelhívással, hirdetéssel. A kedvezményezett reklám és marketing célú tevékenységére fordított költségek együttes összege a felhasználás évében nem haladhatja meg a felhasznált összeg tíz százalékát, de legfeljebb 10 millió forintot.

A támogatók toborzásához előzetes adóhatósági engedélyre nincs szükség, így az előzetes engedélykérések, a szórólapok véleményezésre történő megküldése szükségtelen időkiesést jelenthet.

2. A kedvezményezetti feltételek igazolásának eljárási szabályai 2014-ben jelentősen megváltoztak. A korábbi szabályoktól eltérően a kedvezményezetti feltételeket nem a felajánlások után, hanem azt megelőzően kell igazolni a civil szervezeteknek, így a magánszemélyek rendelkező nyilatkozatuk kitöltése során már olyan szervezetek közül választhatnak, akik sikeresen igazolták, hogy megfelelnek az Szftv-ben előírt feltételeknek. A regisztrációra először 2014-ben nyílt lehetősége a civil szervezeteknek.

Az 1. pontban meghatározott civil kedvezményezettek 2015-ben csak akkor részesülhetnek a szja 1%-os felajánlásokból, ha 2014. szeptember 30-ig regisztráltak az adóhatóságnál.

A 2014-ben érvényesen regisztrált civil szervezetek listája megtalálható a NAV honlapján az alábbi linken:

 https://nav.gov.hu/nav/szja1_1/regisztralt_civil 

Az 1 százalékos felajánlásokra való jogosultság igazolásának menete a civil szervezetek esetében

A magánszemély rendelkező nyilatkozatában felajánlásra kerülő összegre igényt tartó szervezetnek az adóhatóságnál kell előzetesen - elektronikus úton - regisztrálnia és igazolnia a kedvezményezetté válás Szftv-ben meghatározott, 1. pontban ismertetett feltételeit, valamint bejelenteni a kiutaláshoz szükséges adatokat. A regisztrációs kérelem benyújtásának határideje a rendelkező évet megelőző év szeptember 30-a, amely határidő jogvesztő. A szervezet a nyilvántartásba vételt követő évben válik kedvezményezetté, a regisztráció visszavonásig érvényes.

Annak a civil szervezetnek, amely 2016-ban részesülni kíván az 1%-os felajánlásokból 2015. szeptember 30-ig kell regisztrációs kérelmet benyújtania az adóhatósághoz a 15EGYREG nyomtatványon.

3. Ügyelni kell, hogy a kedvezményezett a fenntartásával, működésével kapcsolatos költségként elszámolható összeg együttesen sem haladhatja meg a felhasználás évében felhasznált összeg 25 százalékát, de legfeljebb a 25 millió forintot.

4. A civil kedvezményezettnek a javára juttatott összeg cél szerinti felhasználásáról, vagy esetleges tartalékolásáról a nyilvánosság előtt kell számot adnia. 2008. január 1-jétől hatályban lévő fontos szabály az, hogy a kedvezményezett a részére átutalt 1 százalékos összeg felhasználására vonatkozó adatokat nem sajtóközlemény útján teszi közzé. Ehelyett a kedvezményezett köteles a részére juttatott összeg felhasználására vonatkozó adatokat az átutalást követő második év május 31-ig (tehát a 2015-ben átutalt összeg esetén 2017. május 31-éig, a 2014-ben átutalt összeg esetén pedig 2016. május 31-éig) az állami adóhatóság részére, elektronikus formában, tehát az Ügyfélkapun keresztül megküldeni. A közleményt a NAV által rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani.

A kedvezményezettet jogutód nélküli megszűnése esetén, soron kívüli, jogutódlással történő megszűnése esetén a jogutódot a jogelődre vonatkozó tartalmú és határidejű beszámolási kötelezettség terheli.

A közleményben szerepelnie kell az 1 százalékos összeg felhasználására vonatkozó adatoknak, ezen belül a cél szerinti és működési költségeknek külön-külön és összegszerűen is. Szintén szerepelnie kell a felajánlott összeg esetleges – legfeljebb az átutalást követő második év végéig terjedő – tartalékolására vonatkozó információknak is. A közlemény végén nagyobb terjedelmű szabadon gépelhető rész található, melyben az 1 százalékos összeg felhasználására vonatkozó részletes információk tüntetendőek fel.

Az adóhatóság a közleményben szereplő adatokat átadja az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető miniszter részére, aki az adatokat minisztériuma honlapján közzéteszi. Ezen túl azon szervezetek, amelyek saját internetes felülettel rendelkeznek, a felhasználást követő év május 31-ig kötelesek a közleményt ezen a felületen is közzétenni azzal, hogy a közleményt 1 évig nem lehet onnan eltávolítani.

Amennyiben a kedvezményezett a közleményre vonatkozó szabályoknak

a) nem tett eleget,

b) teljesítése során számszakilag hibás adatot közölt, vagy nem az elszámolandó összeget szerepeltette, és az adóhatóság által az adatok javítására kitűzött határidőt elmulasztotta, vagy

c) teljesítése során valótlan adatot közölt,

az adóhatóság határozatával kizárja a határozat jogerőre emelkedését követő rendelkező évben tett felajánlásokból történő részesedésből.

További információ a NAV (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) által kiadott tájékoztatóban, a  https://www.nav.gov.hu / oldalon.

A Czinka Panna Roma Kulturális Egyesület és a Nyugat Kapuja Egyesület konzorciuma a Norvég Civil Alap támogatásával 2014. augusztus 1. és 2016. március 31. között valósítja meg a „Roma hálózatszervezés a Nyugat-dunántúli régióban” című 20 hónapos projektjét, melynek célja a régióban működő civil szervezetek fejlesztése, megerősítése és hálózatba szervezése. Az NCTA-2014-8425-C azonosítószámú projekt futamideje alatt 20 szervezet- köztük 5 újonnan bejegyzett- részvételével komplex program kerül lebonyolításra.